RAGAL
RAGAL, (rag-al) áth. m. ragal-t. Szeged tájékán am. a vizet, különösen a szájig érőt meglábolja, azaz, úgy átmegy rajta, hogy lába a víz fenekét éri, feje pedig a víz tetején fölül van. Ezen jelentésénél fogva vagy a magasság alapfogalma rejlik benne, s gyöke ra egy értelmü a felható ra raggal, és rak, rakás származékaival; s rokon hozzá a német ragen (hervorragen); vagy pedig ,rag’ szótól am. ragad, ragaszkodik, t. i. lábával erősen a víz fenekébe ragaszkodik; erre látszik mutatni a szegedvidéki szólás: próbáld megragalhatod-e a vizet, azaz eléred-e láboddal a fenekét. (Tájszótár).
