RAGADÓS
RAGADÓS, (rag-ad-ó-os) mn. tt. ragadós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Ami természeténél fogva hamar, könnyen tapad, máshoz ragad. Ragadós tüske, bojtorján, bogács. Átv. ért. mondják átszármazó, járványos, terjedő nyavalyákról: Ragadós rüh, kosz. 2) Lóról szólva am. olyan, mely a gyeplűt, kantárt elkapja, s a kocsit vagy ülőjét túlzott sebességgel viszi.
