RÁÉR
RÁÉR, (rá-ér) ösz. önh. 1) Van annyi üres, vagy szabad ideje, hogy tehessen valamit; nincs elfoglalva. Felható ragu viszonynevet vonz, mely jobbára alattomban értetik. Munkára nem érsz rá, hanem mulatságra igen. Majd ha ráérek, megteszem. Sok dolga miatt alig ér rá enni. 2) Bizonyos állati szükség, vagy kedélyi állapot sürgetőleg ösztönzi. Ráér az alvás, hugyozás, csuklás. Ráér a nevetés, sirás.
