PUSZPÁN
PUSZPÁN, fn. tt. puszpán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Növénynem az egylakiak seregéből és négyhímesek rendéből; himvirágainak csészéje négy levelü; bokrétája két szirmu; magzata idétlen; anyavirágának csészéje négy levelü; bokrétája három szirmu; anyaszála három; tokja két szarvu; magva kettő. Fa vagy cserje. (Buxus).
Idegen eredetü, közvetőleg a latin buxus, közvetlenül a német Buchsbaum szótól. Máskép: puszpáng.
