PUKK
PUKK, természeti hang, mely hallatszik, midőn valamely felfútt, felpuffadt test öblében a levegő meg nem fér, s nyilást törve tompa vastagon kifakad. Innen erednek: pukkad, pukkan, pukkant, pukkaszt, stb. Alakjára olyan mint: zökk, nyökk, rikk, s több mások, melyektől abban különbözik, hogy egyszerü alakja (puk: pukog) nincsen. Egyébiránt a persában is puk Beregszászi szerént am. flatus ex ore emissus.
