PUHÚL
PUHÚL, PUHUL, (puh-úl) önh. m. puhúl-t. Puhává leszen; előbbi tömör, kemény, rugalmas tulajdonságát elveszti. Állásban megpuhúlnak a gyümölcsök. Szalma között puhúl a vaczkor. Puhúl a zsirral kent bőr. Erkölcsi ért. testi lelki ereje gyöngűl, elkényesedik, a viszontagságok eltürésére képtelenné lesz stb. V. ö. PUHA.
