PÖTYÖG
PÖTYÖG, (pöty-ög) gyak. önh. m. pötyög-tem, ~tél, ~ött. 1) Mondják kis gyermekről, midőn beszélni tanulván a hangokat mintegy pöszén ejti. Gúnyosan, am. locsog, fecseg, értelmetlenül, gyerekesen beszél. Hát te mit pötyögsz? 2) Petyhe v. petyhüdt; innen Szathmárban idősb Mándy P. szerént pötyögő v. pötyöngő am. tőgy, marha tőgye. Ez utóbbi értelemben szokottan: pötyög.
