PANDÚR, (1)
PANDÚR, (1), fn. tt. pandúr-t, tb. ~ok, harm. szr. ~ja, 1) Így neveztettek ama híres neves, rabló szabad csapatok, melyeket Mária Terézia uralkodása alatt Trenk Horvát- és Szlavonországban összetoborzott. 2) Utóbb a vármegyéknek, nevezetesen túl a Dunán, azon szolgáji, kik a köz bátorságra felügyelnek, s a pusztai vagy erdei kóborlókat üldözőbe veszik, kiknek nevei másutt: megyekatonák, hadnagyok, csetnekek (Bácskában), látók, latinosan: persecutorok. – Elemére nézve a banda, bandíta, Banner szókkal van rokonságban.
