PÁNCZÉLOS
PÁNCZÉLOS, (pánczél-os) mn. tt. pánczélos-t v. ~at, tb. ~ak. Pánczélba öltözött, pánczéllal födött. Pánczélos lovagok, vitézek. Pánczélos mell. Pánczélos hajó (l. PÁNCZÉLHAJÓ). Átv. ért. mondják némely állatokról, melyeknek testét pánczélforma kemény pikkelyek födik. Képes kifejezéssel, erős ellenszegülés ellen fölkészült, kemény vitatkozásu. Pánczélos, paizsos vita, értekezés.
