PÁLYA
PÁLYA, fn. tt. pályát. 1) Szabó D. szerént 150 lépésnyi föld. 2) Általában útvonal. Különösebben 3) vonal, vagy út vagy tér, melyen ketten vagy többen egymással versenyezve bizonyos iránypont felé futnak. Kimérni a lófuttatási pályát. Megfutni a pályát. Elmaradni a pályán. Vaspálya am. vasút. Vívó pálya am. harcztér.
„Puszta már a vívó pálya,
Csak magában szálldogálja
Azt olasz vitéz.“
Csak magában szálldogálja
Azt olasz vitéz.“
Vörösmarty.
4) Azon görbe vagy körded vonal, melyet az égi testek bizonyos idő alatt bejárnak, vagy bejárni látszanak. 5) Átv. ért. az élet folyama, melyet a pályavonalhoz hasonlítunk, s melyen holtunkig haladunk. Az élet pályáján sok viszontagsággal küzdeni. Élete pályáját bevégezte. „Nehéz a haladásnak pályája, mert ezer ellenkező magán érdekekkel kell küzdeni.“ (Deák Ferencz.). „Rögös minden pálya, mely fölfelé vezet.“ (B. Eötvös József.). Különösen az életmódnak kitűzött iránya vagy neme, melyet valaki követ, gyakorol. Ügyvédi, irodalmi, katonai, egyházi pálya.
„Oh ezer örvény és hinár
Fogja pályád majd körül.“
Fogja pályád majd körül.“
Berzsenyi.
„Sándor csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás.“
Nyúlvadászat, őzfutás.“
Kölcsey.
„Néz tengerre, néz partokra
Messze pályáján.“ Ugyanaz.
Messze pályáján.“ Ugyanaz.
„Int a pálya, ifju hős!
Karddal, észszel légy erős.“
Karddal, észszel légy erős.“
Bajza.
Ha e szóban magyar nyomozással alapfogalomul a folytonos menést, sietést, futást veszszük; úgy a rokon jelentésü palázol, paláczol, palangol szókhoz, illetőleg ballag szóhoz köthetjük. Egyébiránt általánosan szokták a német Bahn-nal hozni kapcsolatba, melynek törzse Adelung szerént a régi északi bana után ütést jelent.
