ÖRVENDĚZ
ÖRVENDĚZ, (ör-v-end-ěz) gyak. önh. m. örvenděz-tem, ~tél, ~ětt, par. ~z. Folytonosan, tartósan, többféle jelekkel, szertartásokkal jelenti, nyilatkoztatja, hogy örvend. A diadal után örvendeznek a vitézek. Örömünnep alkalmával örvendez a nép. Ujjongva, ugrálva, víg dalok, játékok között örvendezni. „Örvendezzetek a mi segítő Istenünknek.“ 80. zs. Káldi. „Jertek (jőjjetek el) örvendezzünk az Úrnak.“ 94. (95) zs. Káldi, Károli. Általán bibliai és egyházi ért. am. jubilat. Különösen: nyájas társadalmi tekintetben, am. mások örömében részt vesz, s ezen szives indulatát bizonyos módon, és szertartással kifejezi. Valakinek születési napján örvendezni.
