ÖNVISELET
ÖNVISELET, (ön-viselet) ösz. fn. Erkölcsi ért. szabad cselekvények öszvege, melyek valakinek erkölcsi becsét meghatározzák. Erényes, szerény, férfias, erkölcstelen, pajkos önviselet. Különösen azon mód, melyet valaki a társadalmi, társalgási viszonyokban követ, gyakorol. Urias, finom, gyöngéd, pórias, durva, nyers önviselet. Kedves, udvarias, szeretetreméltó önviselet. Máskép: magaviselet.
