ÖKRŐDIK

Teljes szövegű keresés

ÖKRŐDIK, (ökr-ő-d-ik) belsz. m. ökröd-tem, ~tél, ~ött. Mondják emberről, midőn okádás, vagy fuladás erőteti, s ennek következtében durva, nyers, tompa hang nyomúl ki torkán; továbbá mondják disznóról, és pulykáról. V. ö. ÖKREND.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT