ÖBLÖSSÉG

Teljes szövegű keresés

ÖBLÖSSÉG, (öb-öl-ös-ség) fn. tt. öblösség-ět, harm. szr. ~e. Öblöt képező tulajdonsága, vagy állapota bizonyos testnek, vagy térnek. Gömbölyü kályha, hasas korsó öblössége. V. ö. ÖBÖL.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT