OSZTOVÁTA
OSZTOVÁTA, fn. tt. osztovátá-t. A takácsok szövőszéke. Szabó Dávid elemzése szerént am. osztóváltó, minthogy a fonalakat mintegy osztva váltva szövi egybe. De ugyan Szabó D. szerént szováta is am. szövőszék, s vékony hangon szövéte, azaz: szövő eszköz. Dankovszky szerént vend nyelven: sztátva, v. sztátve.
