OLYKOR
OLYKOR, v. ~KORON, (oly-kor, v. ~koron) ösz. időhatárzó. 1) Bizonyos távol időben, olyankor. Olykor én is szeretnék ott lenni, midőn te is ott vagy. Ez értelemben szokottabban: olyankor. 2) Néha, nem mindenkor. Olykor kovács, olykor kapás. Olykor haragos, máskor pedig majd megeszi az embert, úgy szereti. Néha kettőztetve is használják. Olykor-olykor ő is elmegy a szinházba. Hanyagul ejtve: ókor. Megfelel e kérdésre: mikor?
