OLVASATLAN
OLVASATLAN, (ol-v-as-atlan) mn. tt. olvasatlan-t, tb. ~ok. 1) Amit meg nem számláltak, minek száma tudva nincs. Egy rakás olvasatlan pénz hever az asztalon. 2) Irásjegyekre vonatkozva, aminek tartalmát még valaki el nem olvasta. Olvasatlan levélre nem lehet, válaszolni. Sok olvasatlan könyv hever a szekrényben. Személyt illetőleg, ki keveset, vagy semmit sem olvasott, tudatlan. Beszédéből látni, hogy olvasatlan ember. „Megvallom, igen idióta és olvasatlan ember vagyok.“ Gr. Wesselényi Ferencz 1661-ben. (Politikai szónoklat). Határozóként am. olvasás nélkül; l. OLVASATLANUL.
