NYUGTALANKODIK
NYUGTALANKODIK, (nyug-ta-lan-kod-ik) k. m. nyugtalankod-tam, ~tál, ~ott. Folytonos, vagy gyakori nyugtalan állapotban van; feszeleg, testileg lelkileg izegmozog, háborog; vágyaitól, indulataitól hányódik, vetődik; mások nyugalmat, békés, csendes állapotát háborgatja. A szenvedők, betegek, a sokáig várakozók, a félékenyek, a házsártosok nyugtalankodni szoktak. Ne nyugtalankodjál, hanem várd békével, minek jönnie kell V. ö. NYUGTALAN.
