NYUGTALANKODÁS
NYUGTALANKODÁS, (nyug-ta-lan-kod-ás) fn. tt. nyugtalankodás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Állapot, midőn valaki, vagy valami nyugtalankodik; folytonos vagy gyakori kedélyháborgás; vágyaktól, indulatoktól eredő hánykodás. Betegek, félők, ellenséges felek nyugtalankodása. V. ö. NYUGTALANKODIK.
