NYILVÁNSÁG
NYILVÁNSÁG, (nyi-l-va-an-ság) fn. tt. nyilván ság-ot, harm. szr. ~a. Köztudomásu, nyilvánvaló állapot. Különösen am. bizonyos, kétségtelen, elvitázhatatlan dolog. A maga nemében olyan, mint: igazság, hazugság, valóság, midőn igaz, hazug, való dolgot jelentenek. Ujabb időben használják az idegen ,evidentia’ vagy ,Evidenz’ szó kifejezésére is, mely jelenti azon intézkedést, hogy valamiről minden perczben kellő tudomásunk legyen. Innen: nyilvánosságban tartás, máskép: nyilvántartás.
