NYILVÁNOS
NYILVÁNOS, (nyi-l-va-an-os) mn. tt. nyilvános-t, v. ~at, tb. ~ak. 1) Köztudomásu, mindenek előtt ismeretes, kihirdetett; bizonyos, kétségtelen. Nyilvános dicséret, gyalázat: nyilvános föllépés, beszéd; nyilvános dolog, parancs, rendelet; nyilvános büntett; ez nyilvános jele a betegségnek. 2) A közre vonatkozó, mint a ,magános’ vagy ,magán’ ellentéte. Nyilvános tanintézet, tanár.
