NYELETLEN
NYELETLEN, (nyel-et-len) mn. tt. nyeletlen-t tb. ~ěk. A minek nyele nincsen. Nyeletlen fejsze, kés, kasza, kapa. Nyeletlen seprű. Nyeletlen háló. Nyeletlen falevelek. Átv. ért. nyeletlen furkó am. faragatlan, hegyke, szeleburdi. V. ö. NYEL, fn. Határozói minőségben am. nyel nélkül. Nyeletlen adtad kezembe a kést.
