~NYE
~NYE, v. ~NYÉ, v. ~NE, ~NÉ, minthogy az ny jele nem mindig van kitéve; egyébiránt éles ë vagy pedig hosszú é-vel. Régies alaku a mai -nyi, mint mennyiséget jelentő képző értelmében, „Menye (v. mene = mennyi) béresek bővelködnek kenyerekkel en atyám házában.“ (Müncheni codex. Lukács XV.). „Menye ideiglen e világon vagyok.“ (Ugyanott, János IX.). „Menyével (v. menével = mennyivel) tartozol en uramnakh.“ (U. o. Lukács XVI.). „Menyészer akartam te fiaidat egybegyüjtenem.“ (U. o. Lukács XIII.). „Ki vala hatvan láb földnye“ (azaz földnyire. U. o. Lukács XXIV.). „És ő eltávozék ő töllök egy kő hagyejtásnyé“ (azaz hagyitásnyira. U. o. Lukács XXII.) „Négyszegő kövekből és faragottakból raká ő kőfalit hetven könyökletnye magasságban, és szélességét harmincz könyökletnye, ő tornyit kedég veté száz könyökletnye magasságba.“ (Bécsi codex. Judith).
„Örömekben hősek az egész étszaka
Csak egy mákszömnyét is nem aludtak vala.“
Csak egy mákszömnyét is nem aludtak vala.“
Temesvári István deák. 1569-ben.
(Thaly K. gyüjt.).
A székely tájszólásban még ma is feltalálható: „Távulról repül egy sas, a kinek a szájából a lang hét ölnyére szakad.“ (Kríza J. Vadrózsák. 400. l.). l. ~NYI.
