NYAVALYÁS
NYAVALYÁS, (ne-vola-ás) mn. tt. nyavalyás-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Legrégibb ért. szegénységben, szükölködésben élő. Hogy szegényeket, özvegyeket, árvákat és ilyenféle nevolásokat oltalmazna. (Margit legend. budai kiadása.) 2) Újabb jelentéssel nyomorú. Oh te nyavalyás! 3) Mai közszokás szerént am. beteges, kórságos, különösen, nyavalyatörős. V. ö. NYAVALYA.
