NŐ, (1)
NŐ, (1) (rokon vele a szanszkrit mah, mely szintén am. nő); önh. növök, nősz, növünk, nőtök, nőnek; első mult: növék; második mult: nőtt; jővő: növend; par. nőj. 1) Szoros ért. valamely életszerves test belülről kifelé, mintegy önmagából magasodó vagy szétterjedő irányban nagyobbodik. Midőn a növényekről vagy állatokról egyszerüen mondjuk, hogy nőnek, rendesen a fölfelé emelkedő terjedelmet értjük alatta, némi kivétellel. Nőnek a fák. Nő a fű, a gabona, a virág. Nőnek a barmok. Nőnek a gyermekek. Nagyra, magasra nőni. Lassan nőni. 2) Szélesb ért. a növényi vagy állati test terjedelme mindenféle irányban nagyobbodik. A fenyvek magasra, a tölgyek vastagra és terepélyesre nőnek. A kígyó hosszura nő. Ugyanazt mondhatni a növények és állatok egyes részeiről. Nőnek a fák sarjai, levelei, gyümölcsei. Némely gumókból és gyökerekből évenkint uj szárak nőnek. Az embernek nő a hasa, haja, bajusza, szakála, körme. A szarvasnak és ökörnek szarvai, a ráknak ollói nőnek. Alapfogalomra nézve rokon hozzá a terem, csakhogy ebben azonfelül az eredet s a nagyító vagy eléállító erő mellékfogalma is foglaltatik, miért termeszteni többet jelent, mint növeszteni; a terem magában foglalja az illető testnek egész kifejlődését első eredetétől fogva, a nő pedig a megfogant életnek csak fejlődését jelenti. A latin és német mindkettőre egy szót használ, crescit, wächst. V. ö. TEREM. Átv. ért. 1) akármiféle életszervetlen testnek terjedelme bizonyos hozzájáruló részek által nagyobbodik. Nő a víz, midőn árad. Nő a hold, midőn sötét tányérán a fény tovább-tovább terjed. Nőnek a szélhordta buczkák, az árvíz által megtorlott zátonyok. 2) Mondatik elvont dolgok szaporodásáról. Nő a jövedelem, az elégületlenek száma. Tapasztalásai, isméretei nőnek. Tavaszszal a napok, őszszel az éjek nőnek.
Igekötőkkel: benő, mely önhatólag és áthatólag használtatik, pl. benőtt a feje lágya. Az utakat benőtte a gaz. Kinő, bizonyos téren kivül, vagy túl terjed, pl. az indás növények kinőnek az utfélre. A fa ágai kinőttek a kerítésen. Néha am. hibásan, ferdén nő. Némely gyermekek hibás szokása testtartás által kinőnek. – Öszvenő, midőn két vagy több életszerves test öszveragad, vagy egymásba tekerődzik. Ránő, vagyis oly nagyra nő, mint egy valaki más. Fiaim már mind rám nőttek.
Ez igének gyöke lenne azon nő v. félzárt ajakkal ejtett ně, melyben alapfogalom a magasodás, mellékfogalom pedig a terjedés, szaporodás. Innen vannak a növel, nevel, növendék, nevendék, nő né változatok, l. NE elvont gyökelem. Alakjára ezen egyszerü igék osztályába tartozik: lő, sző, fő, ó, ró, ví, hí, szí, nyí, nyő, jő, melyek eredeti alakban valószinüleg mind rövidek voltak: lö, szö, fö, o, ro, vi, hi, szi, nyi, nyö, jö, valamint világosan rövidek a te, ve, le, vi, hi, a tesz, vesz, lesz, visz, hisz származott igékben; de ezeknek félmultjaik: te-v-ék, ve-v-ék, le-v-ék, vi-v-ék, hi-v-ék, t. i. a v csak széphangzati középragasz levén bennök; és épen e hasonlatszerént ragoztatnak amazok is: lö-v-ék, szö-v-ék, fö-v-ék, o-v-ék, ro-v-ék, vi-v-ék, hi-v-ék, szi-v-ék, nyi-v-ék, nyö-v-ék, jö-v-ék; hasonlóan amazokból lesz: tevés, vevés, levés, vivés, hivés; s épen így emezekből: lövés, szövés, fövés, ovás, rovás, vivás, hivás, szivás, nyivás, nyövés, jövés stb. stb.
