NÉPDAL
NÉPDAL, (nép-dal) ösz. fn. 1) Oly dal vagyis költemény, mely tárgya és egyszerü kifejezései által a nép minden osztályai előtt értelmes és érdekes, mely a szívnek legbelsőbb rejtekéből ered, egyszerűen, mint a természet, szivhez szól, s jellemvonásai által a nép sajátságait, szokásait, vágyait, felfogási módját hozza emlékezetbe. A népdalokban rejlik minden nemzet felsőbb nemü, különösen lantos, hősi és regényi költészetének magva. V. ö. NÉPKÖLTÉSZET. 2) Jelenti azon énekszót, melylyel a nép vagy népies zene a népies költeményt hangoztatja.
