NÉP
NÉP, fn. tt. nép-et, harm. szr. ~e. Mint gyűnév jelent kisebb vagy nagyobb számu, s különböző viszonyokban és körülményekben valami egészet tevő embersokaságot, pl. nyelvre nézve: magyar, német, szláv nép; lakhelyre: városi, falusi, pusztai nép; rangra, állapotra: úri, polgári, pór nép, hadi nép, fegyveres nép, szolga nép, köznép, házi nép; nemre férfinép, nőnép v. fehérnép, néhutt nősténynép. Általános értelemben mindezeket valamely államban együtt is értjük a ,nép’ alatt. Innen e közmondás nép szava, Isten szava. „Az uralkodók... a törvények tiszteletének fentartása nélkül soha el nem érhetik se a népeik boldogságát, se az attól elválhatatlan magok dicsőségét.“ (Gr. Teleky József Ugocsa megye rendeihez 1790-ben). „Akár belső csend fenntartása, akár külellenség elleni védelem forogjon szóban, akár a status szükségei jőjjenek kérdésbe: mindenik esetben csak vagyonos nép segíthet.“ (Kölcsey F.). „Ha mindenkor csak alamizsnát adunk, ha egyszersmind a népnek szorgalmát czélirányos törvények által nem ébresztgetjük, kötelességünket csak félig, sőt félig sem teljesítettük.“ (Deák Ferencz.) „Haladni csak úgy lehet, ha, míg egyik lábunkkal előre lépünk, a másikat helyén hagyjuk. Ez első törvénye minden haladásnak, mely szintúgy áll, ha nagy államok s egész népek, mintha csak egyes emberek haladását tekintjük.“ (B. Eötvös József). Különösen a polgári társulatnak alsóbb osztályu személyei együtt véve, és viszonyban a felsőbb osztályuakkal, nevezetesen a felsőséggel. A város tanácsa és népe. A helység előljáróit a nép választja. „És mikor vádoltatnék a papok fejedelmitől és a népeknek vénitől.“ (Tatrosi cod. Máté XXVII). Adózó nép, a régi alkotmány szerént am. nemnemesek, különösen jobbágyság. Hadi seregnél magában a ,nép’ szó is hadi népet jelent. „Épécsen megh k(egyelmed) töb néppel, merth az mennen (mennyin) vagyonk akár az házban legyönk, akár peneglen harczra mennénk, minden félre kevessek vagyonk.“ (Levél 1557-ből. Szalay Ágoston 400 m. l.). Megvető értelemmel birnak a gyülevész-, söpredék-, csőcseléknép kifejezések. Ide tartoznak: nép szemete, söpreje, salakja; ellentéteik nép szine, gyöngye, virága; válogatott deli csinos nép. Midőn többes számban használtatik, gyakran am. emberek, pl. ki népei vagytok? Micsoda népek ezek? Jönnek a bucsús népek. Népekkel jön (venit cum gentibus).
A nép, mint sokaságot jelentő, alapfogalomra és gyökre rokon a nő, nem, nemz, nevekedik v. növekedik szókkal. A latin plebs is rokonnak látszik a pleo, plenus, és a német Volk a telit jelentő voll szóval.
