NÉNE
NÉNE, Baranyában az Ormánságban: NENE, fn. tt. nénét v. nenét; kicsinyz. néni, nénike, tájdivatosan: nenüs, nenüske, nenne, harm. szr. nénje. 1) Szoros ért. nőtestvér, ki nálunk korosabb, valamint az idősb férfitestvér: bátya. Egy testvérnéném és két testvérbátyám van. Nagynéne, az atyánknak vagy anyánknak vagy a közéletben nagyszüleinknek is nőtestvére. 2) Szélesb ért. minden korosabb nő, akár rokonunk, akár nem. Népies nyelven tiszteletczíme minden korosabb nőnek. Kedves néném, hová való? Hogy a csibe nénémasszony? Az öreg nénék öszveültek. Mivel a ,néne’ személyragozva a harmadik személyben nénje, innen hasonlat nyamán azt következtethetjük, hogy eredetiebb alakja nén v. nen, mint az atya, apa, anya, bátya, eredetileg aty, ap, any, báty, honnan atyja, atyjok, apja, apjok, anyja, anyjok, bátyja, bátyjok. De a nén v. nen sem látszik eredeti tiszta gyökszónak, s valószinü, hogy az első n oly előtét, vagyis ismétlése a gyök mássalhangzónak, mint ezekben: apa papa, aba baba, ata tata táti, anya nyanya, ángy gyángy, így lett az ég főnévből kék, az ivást jelentő iti, ütü-ből, titi, tütü, stb. E szerént tiszta gyöke volna en, melyekhez rokon a vastaghangu an any, és a vékonyhangu ene, em, eme, melyek általán szülő, vagy szülésre megérett, tehát korosabb nőt vagy nőneműt jelentenek. Kifejlődési fokozatai: en, ene, nene vagy néne, melyhez még leghasonlóbb a bátya, a mennyiben ,atya’ szóból b előtéttel származtatható. Különben hangra egyezik vele a mandzsu non; továbbá a török nene v. nine am. anya; nagyanya; a hellén ναννη vagy νεννα (nagynéne), sőt itt hangban és értelemben némileg rokon a ναννας v. νεννος (nagybátya) is. Rokonul tekinthető még a német Nonne s olasz nonno (nagyapa), és nonna (nagyanya).
