NEMMEN
NEMMEN, (nem-mént? azaz nem-mint, mely utóbbi a régieknél: mént). Szabó Dávidnál, am. csaknem (néhol: csakmen), és: szintén úgy, helyesebben: nem egészen úgy. Pázmán Péternél eléjön közel nemmen, (Kresznerics szerént: satis prope, utcunque prope), későn nemmen (satis v. utcunque tarde), lágyan nemmen (satis molliter). ,Csakmen’ is talán am. csaknemmen. Eléjön Molnár Albertnél is ,utinstar’, ,propemodum’ értelemben.
