NEMEZ
NEMEZ, (nem-ez) fn. tt. nemezt, tb. ěk, harm. szr. ~e. Kresznerics szerént hellen-latinul gnaphalium, mely Páriz-Pápainál gyapjas fű, azaz gyopár nevü növény. Molnár Albert szótárában pannus coactilis, lana coacta. (Szőrből kallott; összevert valamely pokrócz- vagy posztófaj). Szabó Dávidnál összeveretett, avatott, pl. posztó vagy gyapjú, kalapposztó. Régi szó. „Thovábbá minapon küldtem vala k(egyelmed)nek húsz pénzt nemez-venni, the k. kiülgye meg az nemezt vele.“ (Lev-él 1529-ből. Szalay Ág. 400 m. l.). A székelyeknél különösen jelent oly szőrpokróczot, melyet a ló nyerge alá tesznek. Innen Margit életében nemezkapcza jelent ilyféle posztóból lábravalót, mely Molnár Albertnél lemezkapcza, miből az tűnik ki, hogy a lemez és nemez egy eredetüek, s azon nehány szók osztályába valók, melyekben az l és n fölcseréltetnek. Van a lemez szónak más jelentése is, t. i. csoroszla, vagyis azon lapos, éles vas, mely az ekegerendelyből lefelé állva a szántóvas előtt hasítja a földet, továbbá szélesebb értelemben jelent laposra nyújtott érczdarabot, pléhet. A lemezvas máskép lemesvas, miből azt következtethetni, hogy amabban az ez képző épen olyan, mint az igaz, száraz, üdvöz, idvez szókban az öz, ez, az, melyek az as es os és ös képzőknek felelnek meg. V. ö. LEMEZ, és LEMES. E szerént a lemes vas olyan vas, melynek leme van, és lemez posztó is am. lemes posztó, melynek leme van. Mi már a lem gyököt illeti, legvalószinűbb, hogy egy a lep szóval, melytől lepedő, lepény is stb. származik, és vastag hangon lap sőt lam szóval is, mely utóbbi különösen nemcsak lustot jelent, hanem lelógó szőrt, gubanczot is, honnan lamos farkú majom am. simia, quae ultimam partem caudae villosam habet (Featus.) Mind a fenn kitett jelentéseket öszvevéve az tünik ki, hogy a lem (illetőleg hangváltozattal nem) és lam gyökben v. hangban alapfogalom a le és al (infra), mert egy részről lelógó gubanczot, szőrösséget jelent, mint a lemez (nemez-) posztó szóban, innen a gyopárnak lemez neve is, mert magbubja szőrös; más részről pedig, mi a lemezvasat és lemezt illeti, ebben ugyan leginkább a laposság fogalma rejlik, s e tekintetben egyezik vele mind hangban, mind jelentésben a latin lamma, lamina is; azonban a lap, lapos, lepény, lepedő stb. szók alapértelme szintén alá v. lefelé nyomulás is; hozzájárulván még azon körülmény, hogy a lemezvas szintén merően lefelé áll az ekegerendelyben, és lapos is. Mai időben szabatosan megkülönböztetve e két szót, lemez am. laposra kinyújtott vagy faragott szilárdabb test, pl. kőtábla, czin, vas, vagy másnemű ércztábla; s a növénytanban a levelek kiterült része; nemez pedig am. szőrből, gyapjúból kallott valamely pokróczféle kelme, mint a kalap, némely saru, czipő stb. anyaga.
