NÁSPÁL
NÁSPÁL, áth. mn. náspál-t. Bottal vagy akármiféle ütleggel megver valakit, máskép: náspáhol, náspágol, nádpáhol. Valószinü, hogy ezen igékben a verő eszköznek neve rejlik, mint a botoz, pálczáz, dorongol, arzsagol, husángol, rudal igékben. Különösen a náspál alkotó részei nás, azaz nyárs, tájdivatosan: nyáss vagy nyás (mint hárs, tájdivatosan hás, sőt iróknál is pl. Simai Kristófnál: hársfa am. hársfa), az utóbbi rész pedig fa, mintha volna nyásfa (= nyársfa, mint föntebb hásfa = hársfa), és nyásfál am. nyársfával ver. Náspáhol, náspágol am. nyárssal páhol. Ily öszvetételek: nádpálczáz, nadrágszíjaz, piszkafáz.
