NAPPAL
NAPPAL, (nap-val ih. és fn. 1) Azon időben, mely alatt a nap látkörünkön fenvan. Ellentéte: éjjel, Nappal dolgozni, éjjel alunni. A bagoly nappal alszik, éjjel virraszt. Éjjel nappal am. mindig, folyvást. Éjjel nappal gyötri őt a lelkiismeret. 2) Különböztetés végett az égi testet jelentő nap szótól használtatik főnevül is, amidőn tárgyesete: nappal-t, többese: ~ok; főképen személyes névmással, pl. se éjjelem, se nappalom. Szomorú nappalai voltak. Azonban fölveszen némely más ragokat és képzőket is, pl. nappalra, nappalig, nappali.
