NAPONKÉNT
NAPONKÉNT, (napon-ként) ösz. ih. Napról-napra, bizonyos számu napok mindenikén, egyik napon úgy, mint a másikon. Napnoként ötven emberre főzni. A katonáknak naponként két font kenyér jár. Naponként templomba járni. A régieknél igen gyakran: naponkéd. „Naponkéd nállatok ülök vala az templomban.“ (Régi magyar Passio. Toldy F. kiadása 10. l.). Különböztetés végett V. ö. NAPONNAN, NAPONTA.
