MUSZOL
MUSZOL, (musz-ol) áth. m. muszolt. Gyümölcsnek, nevezetesen szőlőnek levét zúzás által kinyomkodja. Közel rokon ,muszkotol’ szóval. Máskép: csomoszol v. csömöszöl. Gyöke a hangutánzó musz, mely egy eredetü a moszt, mosztol szók mosz gyökével, s rokon a mos, mocs hangutánzó szókkal. Önható igeként mondják holmi szeszes nedvekről, midőn pezsegnek. Muszol a fojtott bor, ürmzös stb.; ez értelemben egyezik vele a franczia mousser, honnan a németben: moussiren v. mussiren.
