MOZDÚLATLAN
MOZDÚLATLAN, MOZDULATLAN, (moz-d-úl-atlan) mn. tt. mozdúlatlan-t, tb. ~ok. Veszteg. maradó, nyughelyét, vagy helyzetét nem változtató. Mozdulatlan hegyek, szikladarabok. Különösen mozgékony testekre vonatkozólag, ami a külső erőnek hiánya miatt veszteg marad. Mozdulatlan gépek, malmok. Állatokat illetőleg, aminek mozgó inai veszteg állapotban vannak, különösen, magát helyhez kötő, makacs, tunya stb. Mozdulatlan csökönyös ló. Mozdulatlan henye. Átv. ért. közönyös kedélyü, kinek nyugalmát semmi sem zavarja meg; továbbá föltételeiben állhatatos, szilárd. Határzóként am. mozdulatlanul.
