MOSOLYODIK
MOSOLYODIK, (mos-oly-od-ik) k. m. mosolyodtam, ~tál, ~ott. Arczán, különösen ajakán a kedélynek azon nyilatkozata keletkezik, melyet mosolynak nevezünk; mosolyra fakad. Ezen ige az illető állapot kezdetére, vagy egyszerüségére vonatkozik, s különbözik tőle a mosolyog, mely az állapot tartósságát, folytonosságát jelenti. Nem mind barátod, a ki rád mosolyodik. (Km.). Leginkább használtatik el ígekötővel. Valamin elmosolyodni.
