MÁLHA
MÁLHA, (mál-h-a) fn. tt. málhát. Mai értelmében öszvegöngyölgetett podgyász, vagy egymásra halmozott holmi, melyet útra vinni, vagy teher gyanánt valahová szállítani szoktak. Jelenti különösen az ilyetén holmival megrakott bugyort, zsákot is. Málhába kötni az útravaló ruhákat. A málhát a nyeregre akasztani. A gyalog utasok hátaikon czepelik málháikat. Eredetileg valamely tartó eszközt jelentett, melybe egyetmást rakni, göngyölgetni szoktak volt; megtetszik ez egy 1544-iki levélből: „Továbbá az én zöld subiczám es (is) ott az bőr málhában vagyon“ (Szalag Á. 400 m. lev. 27. l.). Elemzésére nézve lásd MÁL, (1).
