MAL
MAL, elvont gyök, melyből különböző értelmü származékok erednek. 1) Malacz, melyben az acz képző kicsinyítő jelentéssel látszik birni. Eredeti értelmére nézve, ha alapfogalomul a malacznak futkározó tulajdonságát veszszük (mind m mind l mozgást, haladást is jelentvén), úgy rokon hozzá némi hangváltozattal a paláczol, latinul: palatur, és pálya, pályáz. Ugyan a mozgás, forgás alapfogalma látszik rejleni a malom szóban is. Ide sorozhatók, mint fogalomban és hangban rokonok, a rendetlen mozgást, csavargást jelentő rokon balha v. bolha (pulex, Floh), bolyong, palángol szók. 2) A malász szóban jelent sűrű levet, mocskot, iszapos sárt, melyben közelebbi értelem a szétmállás. Ha a malacz szót ezzel hasonlítjuk öszve, s tekintetbe vesszük azon sajátnemű tulajdonságot, melynél fogva a disznók általán sárban, iszapban, zákányban, más szóval, malászban heverni, henteregni szeretnek (honnan a mocskos, szurtos embert is malacznak mondjuk): ez alap szerént malacz am. malas v. malos, azaz iszapos, sáros állat. 3) A malaj és maláta származékokban közelebbi értelem szinte az el- vagy szétmállás; amidőn rokonok a latin mollis, mulcio, hellen μαλακος μαλϑακος; de rokonnak tekinthetők ,mahol’ szó is. V. ö. MALÁTA, MÁLÉ.
