MAGZATOS
MAGZATOS, (mag-z-at-os) mn. tt. magzatos-t v. ~at, tb. ~ak. Miben magzat van; különösen a régieknél am. terhes, viselős. „Mindönök fölötte kell azért a magzatos asszonyállatoknak a Szűz Máriának szeplőtelen fogontatása napját ajtatosan illeniök“ (ülleniök). Debreczeni legendáskönyv. Toldy F. kiadása 20. l. Ugyanitt másképen: temerdök (asszonyállatok).
