MAGICSÁL
MAGICSÁL, (mag-ics-a-al) áth. m. magicsált. Némelyek szerént: mágicsál. Balaton mellékén am. halmoz, felpúpoz, egymás fölé rak valamit, pl. a vízi betegségben fekvőnek feje alatt felmágicsálják a vánkosokat, hogy meg ne fúladjon. Világos, hogy gyökre és alapfogalomra rokon a magas szóhoz, s eredetileg rövid: magcsál. Az ics középképző gyakorlatos kicsinyítő jelentéssel bir, mint a káricsál, döngicsél igékben. Legközelebbi rokona a halmazt, rakást jelentő mágla.
