MAGASZTOS
MAGASZTOS, (mag-asz-t-os) mn. tt. magasztos-t v. ~at, tb. ~ak. Átv. ért. erkölcsileg, vagy szellemileg fenséges a maga nemében, mi az erkölcsi vagy szellemi működés szokott, rendes állapota fölé emelkedik. Magasztos ész, gondolkodás, eszme. Magasztos lelki erő. Azon kevés igéink sorába tartozik, melyekből os képzővel melléknevek alakulnak, mint, pirít pirítos, takar takaros.
