MAGÁNOSSÁG
MAGÁNOSSÁG, (mag-a-an-os-ság) fn. tt. magánosság-ot, harm. szr. ~a. Közönségesen egy értelemben használtatik a magány szóval; de szabatosan véve a magánosság más mint a magány, valamint az üdvösség, nedvesség, kedvesség több mint az üdv, nedv, kedv. A magány jelent egyszerü elvont állapotot, vagy helyet, a magánosság pedig a magánynak folytonos létezését fejezi ki, továbbá pedig azon tulajdonságot, mely szerént valamit magánosnak mondunk. V. ö. ~SÁG, ~SÉG képző.
