LUBICZKOL
LUBICZKOL, (lubicz-k-ol) önh. m. lubiczkolt. A vizet kezével, lábával csapkodja, pl. a gyermek a fürdőben, ügyetlen úszó vagy valaki játékból a tóban, folyóban.
„Lennék én folyó víz
…
De csak úgy ha szeretőm
Kis halacska volna,
Habjaimban úszna föl s le
Vígan lubiczkolva.”
…
De csak úgy ha szeretőm
Kis halacska volna,
Habjaimban úszna föl s le
Vígan lubiczkolva.”
| Petőfi. |
Hangokban is rokon l előtét nélkül ‘eviczkel’, továbbá magas hangon ‘lipiczkel’ szóval.
