LÉGGOLYÓ
LÉGGOLYÓ, (lég-golyó) ösz. fn. 1) Üres golyó érczből, hosszu csővel ellátva, mely által a golyó üregében levő, s melegség által gőzzé alakult víz, szél gyanánt kinyomul. (Aeolipila). 2) Légellenes anyagból készített golyó, mely könenynyel vagy vékonyított léggel megtöltve magasra száll, s nagyságához képest kisebb vagy nagyobb terhet bir. Feltalálói a Mongolfier testvérek voltak 1782. évben. Utóbb ilyféle golyókat nagyobb terjedelemben készítettek, s hozzájok kötél által kis könnyü hajócskát függesztettek, a golyóval felszállani vágyó emberek számára. Ezen készület egészben véve léghajónak neveztetik.
