LÁZÍTÓ
LÁZÍTÓ, LÁZITÓ, (láz-ít-ó) mn. és fn. tt. lázitó-t. Mondjuk 1) oly dologról, melynek az a czélja, hogy lázítson. V. ö. LÁZÍT. Lázító beszédeket tartani. Lázító leveleket küldözni szét. Lázító hirlapi czikkeket írni. Lázító hireket terjeszteni. 2) Oly személyről, ki czélul tűzte ki magának, hogy lázítson. A lázítókat elfogni, elzárni. A lázitók szavaira nem hallgatni.
