KÜLÖNÖZ
KÜLÖNÖZ, (kül-ön-öz) áth. m. különöz-tem, ~tél, ~ött, par. ~z. Tekintettel azon tulajdonságokra, melyekben bizonyos tárgyak egymástól elütnek, azokat különkülön választja, osztályozza. Különözni a szöveteket, s más áruczikkeket finomságuk szerént. Különözni a gyapjút, a dohányleveleket. Néha am. egyszerüen elválaszt. A meddő teheneket a fejősektől elkülönözni. Máskép: különít. Néha önhatólag is használtatik ‘különczködik’ helyett. Ne különözz.
