KACZÉRKODIK
KACZÉRKODIK, (kacz-ér-kod-ik) k. m. kaczér-kodtam, ~tál, ~ott. Kaczérul viseli magát; nemi ösztöntől gerjedezve vagy tetszvágyból ingerlő jelekkel, s mozdulatokkal a figyelmet magára vonni törekszik. Szemek, pillantások, öltözet, nyalka járás által kaczérkodni. Keményebb ért. am. pajkoskodik, buja beszédekkel és cselekedetekkel illetlenkedik. Mondják oly emberről is, ki nem nemi ösztönből, hanem más czélból valakinek tetszését keresi, holmi szolgálat, kedvezés, kitüntetés stb. által. Kaczérkodik az ellenséggel.
