JOG
JOG, mn. és fn. tt, jog-ot, harm. szr. ~a, v. ~ja. Gyökeleme ugyanaz, mi a jó jav szóké. A g legegyszerübb eredeti képző gyanánt járult a jo gyök höz, mint az ág, bog, fog, góg gőg, dög, nyűg szókban. 1) Tulajd. ért. jobbfélen levő, (dexter). Ily értelemben többször előfordul a régieknél, pl. a Müncheni codexben: Hogy ha te jog szemed – – és ha te jog kezed meggonoszbéjtand tégedet. Ha ki csapand tégedet jog tügyödre. (Máté 5). Ellenkezője: balog, s valamint ez s baltól azaz rosztól, úgy a jog a jótól vette eredetét. 2) Szorosabb ért. jobbkéz. A Müncheni v. Tatrosi codexben: Ne tudja a te balod, mit teszen te jogod. (Máté 6.) Koronát vetének ő fejére, és nádat ő jogjába. Tehát megfeszejtettek ő vele két tolvajok, egyik jog felől, másik bal felől. És meglátjátok embernek fiát ülette a tehetségnek jogja felől. Így a Bécsi codexben is: jogjának öltözetit, jogjától, jog felőlö stb. Benigna asszony imakönyvében mind ‘jobb’ mind ‘jog’ eléfordúl: „The szenth fejedeth .... jobb vállodra bocsátád.” És „The szent kezed oltalmazjon halálomkoron, és te jogod engöm hozzád fogadjon.” Így Bátori László Bibliájában is: „És úgyan vala az víz űnekik mint egy kőfal mind jobb felől, mind bal felől.” Továbbá: „Az te jogod, Úram! megveré az ellenséget.” 3) Átv. törvényeken alapuló igény, köz nyelven, és latinosan: jus. Atyai, fejedelmi, földesuri jog. Házassági jog. Védelmi, életfentartási jog. Hús vágási, bormérési, vásári jog. Jogokat szerezni, veszteni, védeni. Valamit joggal követelni. Jogától el nem állani. Jogaihoz ragaszkodni. Nincs hozzá joga. Sze mélyi jogok. Dologi jogok. Dologbani jogok. Dologhozi jogok. A jelen értelemben vett jog egy az igaz, igazság, szókban elforduló ig gyökkel: ig jog, mint ih juh, irgalom jorgalom. A törökben hak v. hakk szintén am. igazság (veritas) és jog (jus). V. ö. IG.
Egyébiránt valamint a németben a recht és Recht, a szlávban a práva, a latinban rectum, recta, a finnben oikia, (egyenes; igaz; jobb [kéz] s innen oikeus igazság) stb.; jobb kezet és igazat illetőleg just is jelent; úgy ezen viszony van a magyar jog különböző értelmei között, s úgy látszik nem alap nélküli azok véleménye, kik azt tartják, hogy őseink is ahhoz tartának jogot, mit jobbkezökkel (jogukkal) szereztek volt, azaz, ő nálok is az eredeti, társadalmi és polgári jog ököljogon alapult. Hogy a török hakk, finn oikia, valamint a sinai jung (justum, rectum) hangokban is egyeznek, mondani fölösleges. 4) Egynemű törvényeken alapuló jogok öszvege, továbbá, ezen jogok alanyi esmérete. Természeti jog. Egyházi, polgári, büntető, váltó-, hűbéri jog. Bányajog. Nemzetek joga. Magyar, római jog. Jogokban jártas. Jogot tanítni.
