JÉG
JÉG, (= i-eg, t. i. nevét folyékony, vagyis olvadékonyságától vette; V. ö. J~ betű jelentése); fn. tt. jeget. Megegyeznek vele a szirjän ji, finn jää, gija, ge, oi, ei, je, lapp jägma, vogul jank, ostják jenk, jonk, török és perzsa jakh, buchar, uigur jekh, sínai íng, píng, kinng stb. szók, valamint a német Eis is. Jelent megfagyott, vagyis hideg által öszveállott folyó testet, különösen vizet. Jéggé fagyott viz. Vastag, vékony, hártyás jég. Síma, göröncsös, sík jég. Hajladozó, repedékes jég. Aczélos, porhanyós jég. Pengő jég. Gyolcs jég, am. igen sima jég. Megy, torlódik a jég. Megindul, szétolvad a jég. Jeget törni, átv. ért. am. nehéz munkának, új vállalatnak elejét megkezdeni. Megél ő a jég hátán is, aza életrevaló, ügyes, élelmes. Jégre vinni valakit átv. ért. am. veszélyes vagy legalább alkalmatlan helyzetbe juttatni. (A német nyelvben is divatos szójárás).
„Jégre viszen, csúffá teszen,
Míg eszedre kélsz.“
Míg eszedre kélsz.“
| Népies versek. (Erdélyi J. gyüjt.). |
Jeget hizlalni (ráöntött vízzel vastagítani). Jégen járni, futni, csuszkálni, korcsolyázni, elesni. Jég hátán járni. Jég hátán építette a házát. (Km.). Síma, hideg, mint a jég. Olyan a keze, mint a jég. Jéggel borogatni a lobos tagokat. Jeget eszik, vizet iszik, mégis alig állhat. (Km.). A lúd is megesik egyszer a jégen. (Km.). Leesett a lud a jégen, majd felkel a jövő héten. (Népd.). Jégre metszett kép, nem lesz soká ép, mert széltől elolvadhat. (Km.). Úgy vagyok, mint a jégen álló. (Km.). Jelent jégesőt is. A határt elverte a jég. A szőlőkben sok kárt okozott a jég. Olyan jég esett, mint a galambtojás.
