JÁTSZIK
JÁTSZIK, (ját-sz-ik) k. m. játsz-ott, htn. ~ani v. ~ni, par. játszszál. Gyöke: ját, s képzésre hasonló a látszik, nyugszik, tetszik, fekszik igékhez, melyekben az sz alatt oz, ez, öz gyakorlati képző rejlik, s e szerént játszik annyi mint ját-oz-ik, ját-z-ik. Általán am. csupa időtöltésből vagy mulatság keveért, vagy jó kedvből, szeszélyből foglalkodik valamivel, s minthogy aki játszik, nem működik komolyan, annyit is jelent, mint tréfál, dévajkodik. Szavakkal játszani, am. azokat nem komoly értelemben, hanem elménczségre, tréfára használni. Adott szavával, hitével, esküjével játszani, am. azokat nem komolyan, hanem könnyelmüleg igérni, letenni. Mondják a sorsról is, hogy játszik, midőn rendkívüli módon működik, továbbá a természetről, midőn szokatlan tüneményeket hoz elé. Átv. ért. életével, fejével játszani, am. életét, fejét koczkára, veszélyre kitenni. Néha oly foglalkodást jelent, melynek semmi kitűzött czélja nincs, pl. kutyával, macskával, bábbal játszik; ujjaival, papirossal, valakinek fürteivel játszik. Szorosabb ért. mondják oly időtöltési foglalkodásokról, melyek 1) bizonyos szabályok és mód szerént rendezvék, ha kivált czéljok vagy valamely anyagi nyereség, vagy némi győzelmi dicsőség és öröm. Pénzre játszani. Örömest játszani. Jól, roszúl játszani. Igazán, hamisan játszani. Sokban, kevésben játszani. Ki nem játszik, se nem nyer, se nem veszt. (Km.). Ezen értelemben némely játékok neveit tárgyesetben kivánja maga mellé. Bujóskát, hunyósdit, katonásdit, hatoskát, zálogosdit játszani.
„Játszad oh játékidat,
Játszad kis fiú;
Vajmi más játékot űz
Majd a férfiú!“
Játszad kis fiú;
Vajmi más játékot űz
Majd a férfiú!“
| Kriza János. |
De ezen németes kifejezések helyett: Kártyát, laptát, tekét, filkót játszani, helyesebbek: kártyázni, laptázni, tekézni, filkózni stb. 2) Melyek bizonyos emberi cselekvényeket mások mulattatására utánoznak és eléadnak. Valamely szindarabban szerelmest, hőst, bohóczot, királyt, jobbágyot, urat, szolgát játszani. Mindennap más szerepet játszani. A szinészek ma nem játszanak. 3) A német nyelv utánzása szerént használtatik a hangszerekről, pl. Orgonát, zongorát, gordont, hegedűt stb. játszani, de hibásan. Magyarán és helyesebben így: orgonán, zongorán, hegedűn stb. játszani, vagy: orgonálni v. orgonázni, zongorázni, hegedűlni, gordonozni, trombitálni stb. 4) Átv. ért. mondják lelketlen tárgyakról, melyek más tárgyakat szüntelen mozgásra mintegy ingerelnek. A patak habjai játszanak a part növényeivel. Szellők játszanak a lovagló hölgy lenge fátyolával.
